Első sikerek a versenyeken

1935 — 1949

Csúcson a vízicserkész és a levente mozgalomA vízicserkészek és a leventék továbbra is meghatározó szereplői voltak a magyar kajak-kenu sportnak. Mellettük egyre nőtt a klubokban, vagy egyénileg kajakozók száma is.A levente- és cserkészmozgalomban résztvevő fiatalok közül már 1932-ben olimpiai bajnokot avattak, a birkózó Énekes István személyében, majd 1936-ban Csík Ferenc 100 méteres gyorsúszásban lett olimpiai […]

Olvasson tovább

Csúcson a vízicserkész és a levente mozgalomA vízicserkészek és a leventék továbbra is meghatározó szereplői voltak a magyar kajak-kenu sportnak. Mellettük egyre nőtt a klubokban, vagy egyénileg kajakozók száma is.A levente- és cserkészmozgalomban résztvevő fiatalok közül már 1932-ben olimpiai bajnokot avattak, a birkózó Énekes István személyében, majd 1936-ban Csík Ferenc 100 méteres gyorsúszásban lett olimpiai első helyezett.1937-ben a hollandiai Vogelenzangban aranyérmet nyertek a magyar vízicserkész kajak-csapat tagjai. 1939-ben új honvédelmi törvényt hoztak a háborús helyzetre tekintettel, újjászervezték a leventeképzést, és megkezdték a légoltalmi segédosztagok kiképzését, amelyek később, a háború alatt tettek szert jelentős szerepre. Lényeges momentum, hogy bár a cserkészetet be akarták vonni az egyéb ifjúsági szervezetekbe, a cserkészek nem akartak csatlakozni semmilyen katonai vagy politikai szervezethez. Önállóságuk gróf Teleki Pálnak köszönhetően megmaradt.1941-ben már 200 vízicserkész csapat működött 6000 vízicserkésszel. Csónakházaik száma és felszerelésük egyre nőtt, kajakjaikat, kenuikat saját maguk készítették. Megkezdte tevékenységét a női vízicserkész csapat. A vízi levente mozgalom Szebb jövőt címmel színvonalas lapot indított és elkészült a Levente Vízitelep is a Lágymányosi Öbölben. Még ugyanebben az évben a Cserkész Szövetség kiadásában megjelent a kajak-kenu sport egyik alapműve Járjuk a vizet címmel. Wittwindisch Tibor a 102-es Vízicserkész csapatkönyvek Kajak című, harmadik kötetében értékes szakmai anyagot adott közre.Amikor a háború elérte Magyarországot, természetesen a cserkész- és leventemozgalom is leállt, a vezetőit frontszolgálatra hívták be. Az itthon maradt vízicserkészek igyekeztek biztonságba helyezni a kajakokat, kenukat, de a Lágymányosi Öbölben tárolt sporthajók a bombázások során megsemmisültek.A háború után, 1946 elejére újjászerveződött a cserkész-mozgalom. 1945 végén már 500 cserkészcsapata és 50000 tagja volt a Magyar Cserkész Szövetségnek. 1946. május 13-án Rajk László belügyminiszter feloszlatta a Szövetséget, de a „népi szárny” vezetésével megalakult a Magyar Cserkészfiúk Szövetsége, amely az 1947-es franciaországi moisson-i világdzsemborin nagy sikert aratott, különösen a 14. számú „Hollók” vízi cserkészcsapat, amelynek tagjai lenézett, kopott kajakjaikban az első négy helyen végeztek.1948 júniusában sajnos végleg felszámolták a magyar cserkészmozgalmat. Létesítményeiket, csónakházaikat, táborozó felszereléseiket, hajóikat elkobozták. Harc az önálló Magyar Kajak-Kenu Szövetségért1935-ben a Magyar Evezős Szövetség (MESZ) elutasította a Német Kajak Szövetség elnöke, dr. Max Eckert felajánlását a magyar kajaksport támogatására. 1936. áprilisában a Magyar Evezős Szövetségen belül megalakult a Kajak Osztály. Elnöke a kajak-sport nagyszerű harcosa, dr. Zsembery Gyula, elnökhelyettese Brehm György, kajak kapitánya a sportág legjobban képzett szakembere, Osváth György lett. Az 1936-os berlini olimpia meghatározó jelentőségű volt a magyar kajak-kenu sport szempontjából. A válogatott abból a 14 cserkészfiúból került ki, akik az 1933-as magyarországi Cserkész Világdzsemborin is nagy sikert arattak. Nagyon ügyesek voltak, de versenyzési tapasztalatokkal nem rendelkeztek. A sportág másik nagy eseménye, hogy dr. Brehm Györgyöt a Nemzetközi Szövetség beválasztotta az olimpiai versenyek versenybírái közé, célbírónak. 1938. augusztus 5-én bekerült a Nemzetközi Szövetség (IRK/FIC) vezetőségébe.Szintén 1938-ban, Habl Károly (Charlie bácsi) komoly tanulmányt adott közre a Testnevelés-tudomány című folyóiratban A kanusportról címmel, amelyben a kajak sport minden fontos problémáját elemezte. Beszámolt a berlini olimpia tapasztalatairól: „Említésre méltó, hogy a németek a kanu-versenyek alkalmával bemutattak tömeges felvonulás keretében 10 üléses indián csónakokat is, melyekben a 10 és 15 év közötti fiú- és leányifjúság kapja az első vízisport oktatást. Ez a 93 egységből és 930 főből álló csónak flotta, amely Hans von Böhlen, a kanu sport ifjúsági vezérének vezetésével vonult fel, méltán keltett óriási feltűnés. Külföldön ma már az állóvízi pályákon lebonyolított sebességi versenyeken kívül kajak-slalom, kajak-staféta és kajak-vitorlás versenyeket, sőt mindezekben bajnoki versenyeket is rendeznek és újabban kajakpóló rendezésével foglalkoznak. Egy-egy kajak-slalom verseny külföldön 20-30000 nézőt vonz”. Ír a hajóépítésről, a Magyar Evezős Szövetséggel (MESZ-szel) való csatározásokról. (Ez utóbbi ugyanis féltékeny volt a kajak-kenu sportra, fejlődését sok tekintetben gátolta. Nem engedélyezte például az országos kajak-kenu bajnokság megrendezését. Mint arra már korábban utaltunk, 1936-ban visszautasította azt a nemzetközi segítségnyújtást, amelynek során az olimpia előtt a magyar kajak-kenu sport hajókat, továbbképzéseket kaphatott volna.)Charlie bácsi bebizonyította, hogy Magyarországon a kajakozás miért alkalmasabb sport az evezésnél. Rámutatott arra, hogy a kajakok a keskeny folyókon és a nádasokkal övezett tavakon is mozgékonyabbak, mint az evezős csónakok. A sportág vezetői bekapcsolódtak abba a szabadidősport mozgalomba, amelyet svéd mintára Weiss Manfred gyártulajdonos indított el, a csepeli gyáróriás összes, mintegy 16000 dolgozóját beszervezve az általa alapított, és nevét viselő Weiss Manfred Testedző Körbe (WMTK). A Klub megszervezésével és vezetésével Kocsis Mihályt bízta meg, aki a többi között a kajak-kenu sportot is felvette programjába, és a csepeli Duna-ágban kialakította a Királyerdei Víziközpontot.A kajak-kenu sport vezetése tovább küzdött az elismerésért. A hölgyek is elkezdték űzni a kajakozást, immár versenyszinten. 1940-ben már résztvettek az országos bajnokságon. 1940-ben Cseh Gábor vette át a kajak kapitányi tisztet. Szakmai programja a Vízi sportélet 1940. januári számában jelent meg.Az Országos Testnevelési Tanács végül is hozzájárult ahhoz, hogy 1941. július 30-án megalakuljon az önálló Országos Magyar Kajak Szövetség. A Szövetség alapszabályát és versenyszabályzatát Wittwindisch Tibor elnökhelyettes, a 102-es vízi cserkészcsapat vezetője állította össze. 1942-ben az Országos Bajnokságon a kenusok is megjelentek, kenu kettesben és kenu tízesben versenyeztek. 1943-ban szovjet hadifogságban elhunyt dr. Brehm György, a kajak-sport első szövetségi elnöke. Utódja Wittwindisch Tibor lett. Amikor a front elérte Budapestet, a sportág vezetősége Habl Károly (Charlie Bácsi) irányításával megszervezte a Vízi Kisegítő Karhatalmi Alakulatot (KISKA). A század létszáma kb. 100 fő volt. Ebbe az egységbe vonták össze a sportolókat, hogy megmentsék őket a frontszolgálattól. Ennek köszönhetően maradt életben a sportág sok későbbi sikeres vezetője és versenyzője, de tragédia is történt: a KISKA öt tagját – köztük Balatoni Kamillt, első világbajnoki érmes kajakversenyzőnket – egy SS alakulat kivégezte. A háború befejezését követően a sportág vezetősége újraszervezte a kajak-kenu sportot, és minden más sportágat megelőzve, megrendezte az országos bajnokságot.Az 1947-es tisztújító közgyűlésen a sportág elnökévé választották dr. Mező Ferencet, főtitkárának Somogyi Istvánt, versenykapitánynak Kovács Sándort, ifjúsági kapitánynak dr. Szentandrássy Mihályt, túrakapitánynak Heim Józsefet.1948. augusztus 9-én Magyarországot felvették az 1946-ban újjáalakult Nemzetközi Kajak-Kenu Szövetség (ICF) tagjai közé. A hazai versenyrendszer megszületése, nemzetközi sikerek1935. június 29-én Budapesten, a Margitsziget mellett megrendezték az első hivatalos magyar kajakversenyt. Győztesei Salgó István és Káldor István lettek. Az első magyarországi nemzetközi versenyt 1936. június 7-én rendezték.1936-ban, az olimpiai válogatók után öt fő került be a berlini olimpián induló magyar csapatba, a Játékokon versenyzőink azonban nem kerültek a döntőkbe. A következő, magyar szempontból jelentős nemzetközi verseny az 1938. augusztus 9-én, a svédországi Waxholmban megrendezett kajak-kenu világbajnokság volt, ahol nagy meglepetésre hatalmas magyar siker született, amikről a Nemzeti Sport így számolt be: „Délután került sor a versenyek egyik legizgalmasabb számára, a Faltboot 1-esre. Ebben indult el Balatoni Kamill is. A magyar fiú remekül küzdve, óriási harc után csak 30 centiméterrel szorult a második helyre, megelőzve egész sereg világnagyságot: a kétszeres olimpiai és nyolcszoros Európa-bajnok Hradetzkyt, továbbá a világranglista második helyezettjét, Eberhardot.”A világbajnokság után megrendezték itthon az első magyar országos kajak-kenu bajnokságot. 1940-ben az egyéni nemzetközi sikerek után a magyar kajakos csapat a német bajnokságon Starnbergben kilenc számban nyert aranyérmet. Ezzel kajaksportunk a világ élvonalába került. Az 1940-es év érdekessége még, hogy a kajakos hölgyek számára is országos bajnokságot rendeztek.1941-ben az év legnagyobb versenye a csepeli Kis-Duna Bajnokság volt. A kajak-kenu sport ebben az évben részesült első ízben állami támogatásban. 1942-ben újra sikeresen szerepeltünk a starnbergi nemzetközi regattán. 1944-ben még sikerült megrendezni az országos bajnokságot, ezt követően azonban átvonult az országon a háborús front, amelynek során a kajakok és a kenuk kilencven százaléka megsemmisült.A kajak-kenu sport erejét mutatja, hogy már 1945. nyarán újra rendeztek kajak-kenu versenyeket. Az ezt követő években a nemzetközi versenyek közül kiemelkedett a Tatán rendezett Munkás Európa-bajnokság. 1948-ban újra ott voltunk az Olimpia Játékok kajak-kenu versenyein, és Londonban már értékes döntős helyezéseket értünk el.A magyar versenyhajó-építés története1935-ben két, Faltboot-kajakokat készítő hazai üzem, az EMRG és a Sikló nevű kezdte el az új sportág hajóinak gyártását. Dóka Mátyás versenyhajó építő mester működésének tízéves jubileuma alkalmából vándordíjat alapított a magyar kajak-kenu sportban. Közben már komoly külföldi szállításai is voltak, többek között Boris bolgár cárnak. 1936-ban megjelent Kolozsvári Béla kajaképítésről szóló szakkönyve. A hazai hajógyártás új színfoltja volt a Ganz Kajak Szakosztályban a „Gólya” típusú versenyhajó megépítése. 1938-ban a WMTK Csepel vezetői svéd tervrajzok alapján elkészítették a „Gadden” típusú kajakot. 1941-ben az esztergomi repülőgépgyárban dr. Nagy Endre tervei alapján id. Rubik Ernő (a Rubik-kocka feltalálójának édesapja) megépítette az első magyar kenu 10-est. A háború után ez az esztergomi gyár a békeszerződés miatt repülőgépet többé nem gyárthatott, de megépítettek 200 darab portyakajakot és 6 darab 10-es kenut. Ezekben a hajókban tanultak meg kajakozni, kenuzni azok a fiatalok, akik az 1954-ben a franciaországi Maconban rendezett világbajnokságon hat aranyérmet nyertek.A kajak-kenu klubok tömeges elterjedése1936. február 2-án megalakult a korszak legjelentősebb kajak-egyesülete, a Karakán Kajak Klub. 1937-ben már négy egyesülete volt a sportágnak. 1938-ban létrejött a BSzKRt (a mai BKV Előre elődje), a WMTK (a mai Csepel SC), a Ganz 102-es cserkészcsapat (a mai AVSE), az Elzett, az Elektromos és a Simontornyai Kajak Klub. Itt kell ismét megemlíteni Kocsis Mihály nevét, aki a kajaksport érdekében is hatalmas szervezői munkát végzett Csepelen. Az általa szervezett Balaton-parti táborban kezdett kajakozni az első magyar kajak olimpiai bajnok páros egyik tagja, Urányi János. 1940-ben felépült a Levente Csónakház, ahol Habl Károly és Kovács Gyula irányításával magas színvonalú kajak-kenus élet bontakozott ki. A csepeli vízitelepen felépült a 400 kajak befogadására alkalmas „Hangár”, amely túlélte a háborút, és az 1970-es évekig szolgálta a sportágat.1945-ben, Budapest ostroma során a csónakházak nagy része elpusztult. A háború után a sportág nagyrészt önerőből oldotta meg a felújításokat. Itt újfent méltatnunk kell Kocsis Mihály munkásságát, aki 1947-ben Csepel sportéletét is újjászervezte. Ekkor már 18 kajak-kenu klub tartozott az Országos Magyar Kajak Szövetséghez, közülük – több névváltozás után – a BSE, az Építők, a Csepel, a BKV Előre és az AVSE ma is működik.1948 második felében megkezdődött az egész magyar sport, így a kajak-kenu sport szocialista típusú átszervezése is.