A hőskor és a vízicserkészet

1920 — 1935

A magyar sportélet megújítója: dr. Klebelsberg Kunó Az I. világháború után a megcsonkított, kifosztott Magyarország újjászervezése hatalmas feladatot rótt az ország vezetőire. Közülük is, mint messze fénylő fáklya, világított gróf Klebelsberg Kunó munkássága. 1921 decemberétől belügyminiszter, 1922 júniusától vallás- és közoktatásügyi miniszter. 10 éves miniszteri tevékenysége minden magyar köztisztviselő számára példaértékű. Újjászervezte az iskolai és […]

Olvasson tovább

A magyar sportélet megújítója: dr. Klebelsberg Kunó

Az I. világháború után a megcsonkított, kifosztott Magyarország újjászervezése hatalmas feladatot rótt az ország vezetőire. Közülük is, mint messze fénylő fáklya, világított gróf Klebelsberg Kunó munkássága. 1921 decemberétől belügyminiszter, 1922 júniusától vallás- és közoktatásügyi miniszter. 10 éves miniszteri tevékenysége minden magyar köztisztviselő számára példaértékű. Újjászervezte az iskolai és iskolán kívüli testnevelést, és a versenysportot. Kormányszinten meghatározó szerepe volt az 1921. évi LIII. tc. (Első sporttörvény)  megalkotásában. Munkája nyomán 1925-ben a Parlament elfogadta e törvény végrehajtási utasításait, melyek alapján elkezdődött a magyar sportélet pénzügyi támogatása. Ez biztosította a cserkész- és leventemozgalom alapjait. 1925-ben létrehozta a Testnevelési Főiskolát, és 1926-ban bevezette a heti három testnevelés órát. Gróf Klebelsberg Kunó az egész magyar sportmozgalom megalapozója volt, a többi között a vizicserkészet révén a kajak-kenu sporté is.

A magyar vízicserkészet kibontakozása, az első nemzetközi sikerek

1921-ben a kor legjobb szakembere, szervezője: dr Zsembery Gyula megalapította a Vizicserkész Szövetséget. Szakkönyveket írt: „Evezés és rokonsportok”, illetve „1000 km hazai vizeken” címen. 1924-ben, annak ellenére, hogy akkor már tengertől megfosztott ország  voltunk, a magyar vizicserkészek ragyogóan szerepeltek a dániai Helsingörben rendezett II. Világdzsemborin: III. helyezést értek el. 1925-ben a Vizicserkész Szövetség vízitelepet bérel a Népszigeten. 1926-ban a Bocskay vizicserkészek szervezésében lezajlik az első „Nagy Kör Túra” Budapestről indulva lefelé a Dunán, onnan a Sión fel a Balatonra, tovább felfelé a Zalán, azután le a Rábán a Dunáig, és haza Budapestre. 1927-ben a Vízicserkész Szövetség vízi-vezető tábort szervez a tulajdonában álló népszigeti Központi telepen. E tábor tekinthető az edzőképzés kezdetének. Erzbucker Aladár és Sztirlich Pál megírta a „Vizicserkészet” című szakkönyvet. 1927-ben a III. dániai Világdzsemborin vizicserkész csapatunk aranyérmet nyert olyan nagy tengeri nemzetek előtt, mint az angol és a német csapat. Ezen a rendezvényen az egyik magyar vizicserkész hatalmas sikert aratott: miután felborult, percekig a víz alatt maradt. „…a gyengébb idegzetű hölgyek sikoltoznak, de ő a kajak alá bújva lélegzik, majd a víz alatt visszaül, és eszkimó fordulóval, hajójával újra felbukkan, a nézők nagy tapssal jutalmazzák”. Ez évben létrehozzák a Vizicserkész Múzeumot.1933-ban Gödöllőn a Magyar Cserkész Szövetség megrendezi a IV. Világdzsemborit, illetve Budapesten, a Francia–öbölben a vizicserkész programokat, ahol Osváth György 15 fős cserkész csapata kiválóan szerepelt. Közülük kerültek ki a három évvel később az 1936-os olimpián rajthoz álló versenyzőink.

A magyar vizitúrázók bejárják Európát 

  • 1921-ben  a Magyar Atlétikai Club (MAC) tagjai gumikajakkal (Faltboottal) leeveztek a Dunán a németországi Ulmtól Budapestig;
  • Ugyanabban az évben újra megjelent a „vizesek” újságja, „Vizisport” címmel.
  • 1926-ban megalakult a Magyar Szabadevezősök Egyesülete. Ennek keretében 1928-tól kajak-kenu szakosztály is működött. Elindították a „Vizi Élet”c. folyóiratot, amelyben a kor új, extrém sportjáról, a vadvízi kajakozásról is rendszeresen írtak,  (pl. Körtvélyessy Imre: „A kanusportról”, vagy „S.T.” nevű szerzőtől a  „Gumicsónakkal a Balatonon” c., kétnapos túráról szóló beszámoló, mely méltatja, hogy kajakjuk még a viharos Balatonon is megállta a helyét). 
  • 1927-ben a kor legnépszerűbb színésznője, Fedák Sári (Ultizók, figyelem!) barátaival lekajakozott a németországi Ulmtól Budapestig.
  • 1928-ban újabb vízisport-szakkönyvek jelentek meg. Kemény Andor: „Túracsónakok, vadevezősök” c.  kézikönyve, továbbá olyan szakcikkek, mint a már említett Körtvélyessy Imre: „A kanu (kajak) sportról”, vagy Jancsó Bertalan: „A kanusport (kajak) fejlődése”.
  • 1928-ban a Magyar Szabadevezős Egylet kajaktúrát szervezett a Duna-Rajna-Majna útvonalon végig evezve az amszterdami olimpiára.
  • Itthon népszerűsítik a „padlizás”-t (a kajak lapát neve angolul: „paddle”), és játékos kajakversenyeket rendeznek (kötélhúzás kajakkal, állva evező verseny stb.).
  • 1930-ban a Kárpát Turista Egyletből kilépők, dr. Zsembery Gyula és Hábl Károly (Charlie bácsi) vezetésével megalakították a Magyar Kajak-Egyletet, hazánk első kajak-kenu klubját.
  • 1934-ben Hábl Károly megszervezte az 1000 km-es vízitúrát 120 pedagógus és vizicserkész vezetésével a Passau-Bécs-Budapest-Sió torkolat-Balatonakarattya útvonalon.
  • 1934 tavaszán a mozikban „A fekete hegyek országa” és a „Magyar viziparadicsomok”   címmel filmeket vetítettek, melyek hatására egyre népszerűbb a kajakozás. Az évben a Magyar Kajak Egyesület kajak vitorlás versenyt rendezett a Velencei-tavon.

A hazai sporthajó gyártás sikerei

Az 1920-as évek során kialakult a magyar sporthajó-építők első nagy generációja: Faragó bácsi, a 21 gyermekes Római-parti mester és tanítványai. Dóka Mátyás Óbudán készült sporthajóit már külföldre is szállította. Scherf Dezső, Fojt János, Eper János és a többiek keze munkája során egyre több kishajó készült. Osváth György, aki hatalmas alakja a magyar kajaksportnak, Linzben vásárolt hajóját átalakítva megépítette a kor legjobb kajakját, a „Nudli”-t. A „Nudli” típusú kajakokat télen a vizicserkészek maguk építették. A harmincas évek végére már több száz ilyen hajó szelte a hazai vizeket. 1930-ban megkezdődött a „hátizsákos” kajakok (Faltboot) hazai gyártása.

Kajak-kenu sportunk első lépései az olimpia felé

1934-ben  Nemzetközi Olimpiai Bizottság athéni kongresszusán a kajak-kenu sportágat felvették az Olimpiák műsorára, egyedül a magyar küldött szavazott a felvétel ellen. Ugyanabban az évben  dr. Max Eckert, a Nemzetközi Kajak Szövetség (FIC) elnöke a Magyar Kajak Egyleten keresztül meghívta a kajakosainkat az 1936-os berlini olimpiára, és hajókkal, tervrajzokkal segítette a sportág fejlődését. Nemzetközi versenyekre, szakemberképzésekre hívta a magyarokat, vállalta a vendéglátás költségeit.  Javaslatot tett az ÖNÁLLÓ KAJAK-KENU SZÖVETSÉG megalakítására. 

1934 végén a Magyar Kajak Egylet és Magyar Cserkész Szövetség közös beadvánnyal fordult a Magyar Evezős Szövetséghez, az önálló kajak osztály vagy szövetség megalapításának tárgyában.